szerda, február 21, 2007

kisfiú

kergetőzöm egy kisfiúval. sőt, inkább kerget egy kisfiú. egyre gyorsabban szaladunk, talpaimat szúrják fűszálak száraz csonkjai. a kisfiú ott szalad már a nyomomban, egyetlen karnyújtásnyira van. dalszövegeket ismételget, egyre hangosabban. már-már ordít, én meg próbálom távol tartani magamtól. megfogom a kezeit, megszorítom - az egész karja forogni kezd körbe-körbe. szaladunk tovább.

félek ettől a kisfiútól.

kedd, február 20, 2007

05.17

álmomban valaki megsíratott, és arra ébredtem, hogy a könnyeim hűvösebbek az arcomnál.

tükör

egymással szemben állunk, mellettünk egy mozgólépcső, körülöttünk morajló embertömeg. beszélgetni próbálunk, de ehelyett tökéletes szinkronizálással egymás szavait ejtjük ki. tükörszimmetria az összes gesztusunk. egyszerűen nem tudunk kilépni ebből a groteszk “beszélgetésből”. akaratunkon kívül mindent megismétlünk, amit a másik tesz.


egy tükrözött kacsintás és egy balkezes integetés után egyszerre hátat fordítunk egymásnak.

maszk

Házibuli, régi ismerősök. Egy nagy bársonykanapén ülünk egy páran, mindenki kérdez tőlem valamit. Válaszolni akarok, de nem tudom megmozdítani a számat. Egyik kérdés másikat követi, de az arcizmaim nem engedelmeskednek. Hallgatok. A többiek meg nem értik, miért.

péntek, február 16, 2007

levendula

amit igazán mélyre elások, az felsír az álmaimban.
tavasszi hajnallá változik és egész nap illatával kísért.

a nevetés és a felejtés könyve

kunderát parafrazálva:

maga az élet nem más, mint egy állandó harc az emberek füleiért - minden párbeszéd arról szól, hogy egymást félbeszakítjuk, megpróbáljuk "überelni" a másik kijelentéseit, tapasztalatait, poénjait. "ez pont olyan, mint...", "ez szakasztott ugy hangzik, mint amikor..."

mi van akkor, ha én hallgatni szeretek?

kettő

1. háborús filmet álmodtam - fekete hadifogoly voltam. megszöktem a fogságból és hegyen-völgyön át hazamenekültem. még mielőtt elérhettem volna a házam rácsozott ablakaiból kikandikáló gyermekeim kezeit, elkapott az ellenség.
ebben a pillanatban a "képernyőn" megjelent az a szó, hogy "FIN" és felgördült a stáblista.

2. nagyapámmal kártyázunk. hirtelen elered az eső és a házból nézzük végig, amint a kertben tanyázó sátras cigányok behúzódnak szekereikbe .